Nagybányán, a MADISZ székházában megbeszélést tartott az EMKE helyi szervezete a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület legsürgetőbb feladatairól. A gyűlésen jelen voltak a Katolikus Nőegylet, a Református Nőszövetség, a Református Énekkar, az RMDSZ és a MADISZ képviselői is. Intézőbizottságot alakítottak, elnöke Dávid Lajos, alelnök Farkas Zoltán lett. A megjelentek egyetértettek abban, hogy az egyesület választmányában nemcsak Nagybánya, hanem a megye Gutinon inneni területének közművelődési egyesülete is képviseltesse magát. Az egyesület választmánya nem felügyelő szerv akar lenni, hanem biztosítani akarja az információáramlást, segíteni akar a szervezésben. Javaslatok hangzottak el az egykori Enciklopédia Kör előadásainak újraindításáról, író-olvasó találkozók, kiállítások szervezéséről, szavalóversenyek kiírásáról, kórustalálkozókról. Időszerű lesz egy Nagybánya és környéke monográfia megírása is. /Dávid Lajos: A közművelődés jegyében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 10./
1997. január 25.
Dávid Lajos a Méray Tibor által alapított ösztöndíj jóvoltából 1996 nyarán három hónapot tölthetett a Magyar Hírlap szerkesztőségében, újságírói gyakorlatot folytatva. Dávid Lajos dicsérte az SZDSZ-esnek titulált Magyar Hírlapot, kijelentve, hogy a tárgyilagos tájékoztatás terén Magyarországon messze a Népszabadság és a Magyar Hírlap áll az élen. Siralmasan keveset tudnak a romániai magyarságról, sietett a Magyar Hírlap védelmére. Úgy látja, hogy az erdélyi magyar lapok csak kulturális és kisebbségi vonatkozású politikai eseményekkel vannak tele, alig található elemzés a nem kimondottan magyar vonatkozású folyamatokról. Szerinte ezért porosodnak olvasatlanul a határon túli cserepéldányok a budapesti szerkesztőségek polcain. Érthető ez a kisebbségcentrikusság, de - szerinte - ezzel "magunkat szigeteljük el". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
1997. március 13.
Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
1997. június 12.
Jún. 12-én tartotta tisztújító közgyűlését a Nagybányai RMDSZ. A küldöttek Ludescher István mérnököt választották meg elnöknek. Ludescher István régóta aktív tagja a nagybányai RMDSZ-nek. 1992 óta nagybányai városi tanácsos és elnökké választásáig az RMDSZ vezetőségi tagja volt. A nagybányai RMDSZ vezetőségének tagja még: Csiha Tamás politikai alelnök, Pintér Attila szervezési alelnök, Vida Zoltán oktatási alelnök, Dávid Lajos művelődési alelnök és Farkas Zoltán ügyvezető alelnök. Olajos Pál januári halála óta Csiha Tamás töltötte be ideiglenesen az elnöki tisztséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25., 1056. sz./
1998. január 7.
Jan. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete. Az egyesület új elnöke az eddigi alelnök Dávid Lajos lett, aki a leköszönő Lakatos Nellát váltotta fel tisztségében. A közgyűlésen Lakatos Nella ismertette az utóbbi két év kulturális eseményeit. A közgyűlésen jelen volt Metz József nyugalmazott tanár, az EMKE-füzetek szerkesztőbizottságának elnöke is, akinek átadták a Romániai Magyar Pedagógusszövetség életmű-díját. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 10./
1998. január 26.
Az RMDSZ nagybányai központú területi szervezete és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület /Nagybánya/ szervezésében jan. 23-án nyílt meg az RMDSZ nagybányai székházában Trella Várhelyi Imola festőnő kiállítása. Egyfajta búcsúkiállítása volt ez a művészi és pedagógiai pályafutásának kiteljesedését ebben a híres festőhagyományokra visszatekintő városban megélt művésznek, akinek a sorsa úgy hozta, hogy el kell költöznie Nagybányáról. A 29 akvarellt, pasztellt és olajfestményt kiállító művész munkásságát Böndi Gyöngyike képviselő, Dudás Gyula pályatárs, Dávid Lajos MKMKE-elnök és Csiha Irén iskolaigazgató és pedagógus-kolléga méltatták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./
1999. május 28.
Póth Ferdinánd /Nagybánya/ ápr. 4-én töltötte be 80. életévét. Több nyelven beszél folyékonyan. Belevágott a szótászerkesztésbe: hat nyelvű szótárt készített. Tizenhat éve dolgozott ezen a különleges szótáron. Közel nyolcezer szó angol, magyar, román, német, francia megfelelője került a szótárba /a leggyakrabban használt szavak/. Az angol nyelvhez igazította a keresőt, arra gondolva, hogy az a legismertebb világnyelv. Póth Ferdinánd most támogatókat keres, hogy kiadhassa kéziratban levő hatnyelvű szótárát. /Dávid Lajos: Kis történet, hat nyelven. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 28./
1999. október 23.
Okt. 23-án Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Lajos EMKE-elnök előadásában kiemelte az ifjúság szerepét a forradalom előkészítésében. A szónok szerint csodával határos megmaradásunkat éppen ezeknek a szent őrültségeinknek köszönhetjük. /(Farkas E. Zoltán): "Õrült magyarok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2000. április 25.
A Nagybányai Református Egyházmegye megtartotta közgyűlését, Tőkés László püspök hirdetett igét. A közgyűlésen megállapították, hogy az egyházmegyében csökkent a kivándorlók és nőtt a templomlátogatók száma. Sipos István esperes ismertette az adatokat: az egyházmegyében 1996-ban 23,5 ezer református lelket számláltak, ez a szám három éve alatt közel háromezerrel lett kevesebb. Mindössze négy gyülekezetben /Koltókatalin, Magyarlápos, Sülelmed, Vámfalu/ lehet szaporulatról beszélni. A legtöbb gyülekezet felekezeti szempontból is kisebbségben él, emelkedik a vegyes házasságok száma. Máramarosszigeten nemrég befejezték a műemléktemplom felújítását, a koltóiak kopjafát avattak a világháborús áldozatok emlékére. /Dávid Lajos: Egyre többen járnak templomba Máramarosban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./
2000. május 13.
A Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület /Nagybánya/ kiadja a tragikus sorsú Szász Károly /Nagybánya, 1919. júl. 23. - Nagybánya, 1965. máj. 15./ kismonográfiáját, melyet a nagybányai Szent István templomról írt. Szász Károly 1940-ben kezdet egyetemi tanulmányait Kolozsváron, művészettörténetet, ókori történelmet, latint és irodalmat tanult. 1950-ben a Nagybányán akkor alapított tartományi múzeum igazgatójává nevezték ki, de hamarosan leváltották. 1952-től a nagyváradi levéltárban dolgozott, 1956-ban kinevezték a nagybányai Állami Levéltár tartományi igazgatójának. Szorgalmasan gyűjtötte az adatokat Nagybánya városmonográfiája megírásához. A folyóiratokban a régi épületek, kastélyok restaurálását szorgalmazta. 1963-ban újra leváltották és támadások sorozatát indították ellene. "Nacionalista" kitételeket mutattak ki írásaiban. Az ügyét kivizsgáló Bucicov kijelentette: Szász, takarodj a levéltárból, leváltottak! Szász Károlyt kitiltották a levéltárból, megfosztották attól, ami számára a legfontosabb volt. Tanárnak kinevezték a felsőbányai gimnáziumba. Szász Károly egyre jobban elkeseredett, 1965-ben felakasztotta magát. /Dávid Lajos: Kiadvány készül Szász Károly emlékére. Egy erdélyi történész tragédiája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2001. január 13.
Döntés született Nagybányán gróf Teleki Sándor hajdani lakóházának megvásárlására. A műemlék jellegű ingatlant a társadalmi szervezetek Magyar Házzá szeretnék alakítani. A kezdeményező szervezetek, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gutin Osztálya, a gróf Teleki Sándor cserkészcsapat, valamint a nagybányai RMDSZ Reform Tömörülés platformja írták alá a szándéknyilatkozatot. Nagybányán hozzávetőleg 25 ezer magyar él (a lakosság 16-17 százaléka), s legalább 6-7 aktív magyar egyesület és alapítvány tevékenykedik, amelyek összejöveteleiket rendszerint közösen használt, alkalmi termekben kénytelenek lebonyolítani. /Dávid Lajos: Magyar Ház lesz a "vad gróf″ hajdani nagybányai lakóépületéből? = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./
2001. február 28.
Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő tagadja, hogy bármilyen köze lenne a Szigeti Turmix állami támogatásának felfüggesztéséhez. A máramarosszigeti társasági hetilaptól állítólag azért vonták meg a Kisebbségi Tanács célalapjából származó összegeket, mert sorozatosan az RMDSZ ellen hangoló írásokat jelentett meg. Várady László, a Szigeti Turmix főszerkesztője elmondta, az elmaradt összegek miatt máris tizenkétmillió lejjel tartoznak a nyomdának, s ha nem sikerül visszaszerezniük a Kisebbségi Tanács támogatását, a Szigeti Turmix megszűnhet. /Dávid Lajos: Lehúzhatja a rolót a lap? Válaszokat vár a Szigeti Turmix főszerkesztője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2001. március 24.
A legnagyobb feladatomnak most azt tekintem, hogy minél többet közreadjak mindabból, amit felmarkoltam, jelentette ki a 75 éves Kossuth-, Magyar Örökség- és Életfa-díjas Kallós Zoltán, a Kárpát-medencei néprajzkutatás talán legkiemelkedőbb alakja, a vele készült beszélgetésben. Kallós Zoltán gyermekkorában kezdte gyűjteni kerámiát, textilt, és népdalokat tanult. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes években rögzített hangfelvételek alapján beindított egy kazetta-kiadványsorozatot Kallós Archívum néven, amelyből eddig tizenhat jelent meg, falvanként egy-egy. Az első kazetták moldvaiak voltak. A legelső vallásos jellegű, szentes énekekkel és imádságokkal, a második, világi és hangszeres zenét tartalmazott, kobozkísérettel. Ezen kívül a Balladák új könyvének is megjelent nyolc kazettamelléklete, összesen tehát huszonöt kazettára való anyagot sikerült közreadni. Aztán ott vannak a CD-k: a bonchidai, válaszúti, magyarlónai, ördöngösfüzesi, majd a visai lemez és kazetta. Elmondta, hogy a legszívesebben Moldvában, Gyimes-völgyében, Kalotaszegen és a Mezőség falvaiban gyűjt. A gyűjtés mellett az ifjúsági táncházmozgalomnak is pártolója. /Dávid Lajos: "A lagziban csak én kértem marosszékit" Beszélgetés a hetvenöt esztendős Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./
2001. április 19.
Hosszabb szünet után újra begyújtották a nagybányai Phoenix Rt. színesfém-kohászati kombinát előfinomító kemencéjét, s ezzel megint megkezdődött a rézfeldolgozás a hónapok óta nyersanyaggondokkal küszködő brit- indiai nagyvállalatnál. A termelést Liviu Bechis prefektus jelenlétében indították újra, ezzel is jelezve: az arany-, ezüst- és rézfeldolgozás egykor országos jelentőségű központjának számító Allied Deals Phoenix Rt. jelenleg is kivételezett helyet tölt be a megye gazdasági életében. A vállalat február elején függesztette fel a réztermelést, azt követően, hogy a kormány megszigorította a színesfémhulladékok felvásárlására és importjára vonatkozó előírásokat. Az 1998 októberében magánosított, jelenleg 800 alkalmazottat foglalkoztató Phoenix új igazgatója első nyilatkozatában a termelés nyereségessé tételére és a környezetvédelemre fektetett hangsúlyt. A létesítmény ugyanis a környék egyik legnagyobb ipari szennyezője. /Dávid Lajos: Fennakadások nélkül. Újraindult a nagybányai Phoenix Rt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./
2001. július 16.
Ellenjelölt nélkül Ludescher Istvánt választotta újra elnökévé a hét végén az RMDSZ Nagybánya területi küldöttgyűlése. Megalapozatlannak nyilvánítva a Reform Tömörülés kérését, a jelenlévők elutasították, hogy a platform alanyi jogon képviseltesse magát a közel kilencvenfős testületben. Az RMDSZ területi szervezetének elnöki tisztségére pályázóknak az idén először két feltételnek kellett eleget tenniük: legkevesebb 11 éves tagság és legalább egy alkalommal betöltött elnöki vagy alelnöki tisztség valamelyik helyi szervezetben. A jelölési feltételeket a Reform Tömörülés (RT) tagjai is megkérdőjelezték, mert ezek ellentmondásban vannak a tagok megválaszthatóságát garantáló szövetségi alapszabályzattal, és eleve kizárják a fiatalok bekapcsolódását a szervezet vezetőtestületeibe. Ludescher kiemelten szólt a civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködésről, a rendszeres konzultáció igényéről. /Dávid Lajos: Nagybánya: újra Ludescher. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2001. november 30.
Nagybányán néhány hete díszes kovácsoltvas keretbe foglalt egyszerű kőoszlop áll a Virághegy alatt. Az emlékmű a városban elhunyt első és második világháborús áldozatok emlékét őrzi. Az evangélikus temető sarkában eltemetett német és magyar katonákra már csak néhány idősebb ember emlékszik a városban. 1950-ben az anyakönyveket is elvitték, úgyhogy ezekben sem tud utánanézni, mondta Köncze G. Árpád evangélikus lelkész. A honfoglalás 1100. évfordulóján facsemetékkel ültették körbe a sírhantok helyét - ma egy áll a tizenegy fenyő közül. Volt egy olyan elképzelés is, hogy négy fenyőfa vegye körül az emlékművet. A fekete sírkő hátára felvésették a következő magyar és német nyelvű szöveget: Német és magyar I-II. világháborús hősök emlékére!- A vidék legújabbkori történelmében először Koltón avattak világháborús emlékművet, 1999 őszén: a Pákai Ferenc szilágykrasznai tanár által faragott kopjafa és emlékharang előtt sziklatömbbe ágyazott bronztábla őrzi a 36 koltói és katalini hősi halott nevét. 2000 júliusában Szinérváralján újították fel a református temetőben már évtizedek óta kallódó I. világháborús emlékművet. A faragott kőtömb és díszsírhely a környéken (Nagysikárlón, Váralján és Ilobabányán) elesett magyar katonahősök, a II. Székely Hadosztály emlékét vigyázza. /Dávid Lajos: Fenyő és obeliszk. Világháborús emlékmű az evangélikus temetőben. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 30./
2002. január 11.
Nagybányán már áll a Magyar Ház: gróf Teleki Sándor lakóépületének megvásárlását az Illyés Közalapítvány nagylelkű támogatása tette lehetővé. A közalapítvánnyal kötött megállapodás szerint a jogszerinti tulajdonos az Óvárosi Református Egyházközség, a haszonélvező-működtető pedig az EMKE helyi szervezete, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület. Eddig kijavították a tetőszerkezetet, folyamatban van a csatornák kicserélése, hozzáfogtak öt földszinti helyiség, valamint az ezekhez tartozó mellékhelyiségek falainak és a több helyen beázott mennyezet helyreállításához. A Magyar Ház helyreállítását széleskörű társadalmi összefogást kísérte. A Bányavidéki Új Szó oldalain hétről-hétre közölt felhíváshoz, majd a támogatási akcióhoz és gyűjtéshez rövid időn belül az egyházak is csatlakoztak. Nagyon sokan nyújtottak segítséget: pénzzel, önkéntes munkával, valamint építőanyaggal, berendezési tárgyakkal stb. Sokan (Metz József ny. tanár) magánkönyvtárukat ajánlották fel, mások jelentős képzőművészek (Pirk János, Balla József) alkotásait, megint mások, mint néhai Suba Dániel író, újságíró, grafikus özvegye, nagybányai viszonylatban jelentős irodalmi-művészeti hagyatékok elhelyezését szeretnék a Házban megoldani. Az intézményt egy kilenc tagú kuratórium irányítja. A testület továbbra is civil intézményként szeretné működtetni a Házat, tehát olyan központként, amelyben minden nagybányai magyar társadalmi szervezet, egyesület, értelmiségi klub, kör, társaság stb. otthonra találhat. A Házban kerülhetnének sorra a kisebb-nagyobb évfordulós-ünnepi megemlékezések, néprajzi jellegű rendezvények, táncházak, énekversenyek, szavalóversenyek, műveltségi vetélkedők, népfőiskolai előadások, konferenciák, (nyelv)tanfolyamok is. Saját kölcsönkönyvtára lesz az épületnek, amely - a jelenleg régi főtéri székházban működő Németh László Könyvtárat, s emellett az adományként felajánlott magánkönyvtárakat, köteteket is befogadná. A Magyar Házban egy kisebb helytörténeti gyűjtemény (Teleki-múzeum) is helyet kaphat. /Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház Kuratóriumának elnöke: A mi Magyar Házunk. = Bányavidéki Napló (Nagybánya), jan. 11./
2002. január 25.
Jan. 25-én nyílik Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a kortárs nagybányai magyar képzőművészek alkotásainak kiállítása. A rendezvényre 17 festő, szobrász és keramikus jelentkezett alkotásaival. Megnyitó beszédet mond Dudás Gyula festőművész, Balogh Béla nyugalmazott levéltáros és Dávid Lajos, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Ezzel az eseménnyel hivatalosan is beindul a tevékenység az épületben, amelyet a EKE Gutin Osztálya, a gr. Teleki Sándor cserkészcsapat, a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub és a Magányosok Klubja mellett hamarosan a Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi és gyógyszerészeti szakosztályának nagybányai csoportja és a műkedvelő színjátszók is birtokba vehetnek. /– vásárhelyi – : Kiállítás és kisavató. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 25./
2002. február 22.
Febr. 19-én tartotta alakuló ülését a magyar vállalkozókat tömörítő Máramarosi Vállalkozók Egyesülete. A nagybányai Teleki Magyar Házban tartott rendezvényen megfogalmazott legfontosabb célok: egy vállalkozói adatbázis létrehozása, egy információs és pályázati iroda megszervezése. Muszka János, az említett egyesület ügyvezető igazgatója a megalakulásuk óta szerzett tapasztalataikról számolt be. Megválasztották a vezetőséget. Elnök lett Dénes András, alelnök Szaniszló József, /Dávid Lajos: Szervezkedő vállalkozók. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 22./
2002. március 19.
Nagybányán a március 15-i ünnepség-sorozat részeként felavatták a Teleki Sándor gróf nevével fémjelzett helyi Magyar Házat, amely a harmadik Máramaros megyében (a máramarosszigeti Hollósy Simon-Ház és a felsővisói Magyar Ház mellett), s amely nem jöhetett volna létre a nagybányai magyarok összefogása és az Illyés Közalapítvány, közvetve pedig a magyar állam anyagi támogatása nélkül. "Itt, e mai ünnepen is már sokan hiányoznak, akik még tavaly itt voltak, ma már másutt ünnepelnek" – hangzott el több hozzászóló beszédében. A Nagybányai Ifjúsági Szövetség /NISZ/ tagjai jelen voltak az ünnepen. - A medgyesi MADISZ a református templomban koszorúzott és adott elő szavalóműsort. A besztercei MADISZ a művelődési ház nagytermében diákműsorral ünnepelte márc. 15-ét. /(Farkas E. Zoltán): Itthon ünnepeljék március 15-ét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Márc. 15-én elhangzott a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, Dávid Lajos rövid köszöntője.Az Illyés Közalapítvány elnöke, dr. Halzl József bejelentette: a Közalapítvány Kuratóriuma legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy újabb 20 millió forinttal támogatja a Teleki Magyar Házra vonatkozó tervek megvalósítását. A Magyar Ház átadásakor Dávid Lajos felolvasta a ház alapító okiratát. Jelképes ajándékokkal köszönték meg mindazok segítségét, akik hozzájárultak az épület megvásárlásához, a Magyar Ház részleges felújításához. Az avatóünnepséget kulturális program zárta. /Vásárhelyi D. Miklós: Felavatták a Teleki Magyar Házat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 22./
2002. május 10.
Nagybányán, a Németh László Napok zárórendezvénye részeként, ápr. 26-án mutatták be Vánk Sándor: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában című kiadványát. 1945 után a városban létrehozták a 2. számú magyar középiskolát, később megszüntették. A szerző kitartó munkával összegyűjtötte és közzétette az egyes időszakokban használatos tanrendeket, tantárgyakat, esetenként még órarendet is, továbbá az egyes osztályok nemzetiségi megoszlását. /Dávid Lajos: Vánk Sándor: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 10./
2002. május 31.
Oktatási fórumot szervezett május 16-án a Nagybánya területi RMDSZ. A tanácskozás célja a magyar nyelvű oktatás helyzetének felmérése és a lehetséges megoldások számbavétele. Cziple Aurél főtanfelügyelő-helyettes ismertette a megye anyanyelvű oktatásügyi hálózatát érintő problémákat. A magyar gyermekeknek csak 30 százaléka jár magyar tagozatra, a fennmaradó 70 százalék románul tanul." – állapította megVida Noémia nagybányai RMDSZ ügyvezető elnöke. Felsőbányán jobb az arány: 156 magyar nemzetiségű tanulóból jelenleg 115 tanul magyarul. Szinérváralján a legnagyobb gond a szakképzett, fiatal tanárok hiánya, az oktatók többsége vagy bedolgozó, vagy nyugdíja, továbbá a magyar tagozatot átköltöztették egy másik épületbe, ahol nincsenek mellékhelyiségek, sem víz, de pénz sem a helyreállításra. Koltón talán két pedagógus helybéli, a többiek Nagybányáról vagy Felsőbányáról ingáznak, sőt messzebbről is Domokoson 6-8 gyermekkel működő (összevont) osztályok is vannak. Kapnikon már csak I-IV. osztály működik. Magyar óvoda létezik ugyan, de az óvónő szeptemberben Magyarországra távozott, így most – más megoldás hiányában – román óvónő foglalkozik a magyar tagozatos gyermekekkel. Szamosardó a pozitív példa: bentlakásos szórványiskola működik már évek óta. Megnyertek egy pályázatot az Illyés Közalapítványnál a működési költségekre, saját gazdaságuk van, majdnem mindent megtermelnek, amit a gyermekek ellátása igényel. Megyei szinten 10-12 magyar nyelvű tagozat szűnt meg az utóbbi tíz évben. Ezt csak némileg ellensúlyozta a Németh László Gimnázium beindulása. Szinérváralján és Apahegyen a román lakosság egy része veszélyforrásnak érzi a magyar nyelvű oktatást, ennek is köszönhető, hogy a gyermekek egy része nem iratkozik magyar tagozatra, annak ellenére, hogy otthon magyarul beszélnek. Magyarellenes megnyilvánulásokat Felsőbányán is voltak: a román anyanyelvű rajztanárnő letérdepeltette a diákokat, mert azok magyarul beszéltek egymás között. A különböző tantárgyakat, mint rajzot, idegen nyelveket a magyar tagozaton is román anyanyelvű tanárok tanítják, mivel nincs magyar oktató. Ősztől beindulhatna Máramarosszigeten az önálló magyar nyelvű középiskola, a minisztérium azonban az épület helyreállításához kötötte ennek végső jóváhagyását. Az önkormányzat az ígért 400 millió lejnek csak egy részét tudta erre a célra elkülöníteni, a megyétől pedig nem sikerült pénzt szerezni. A máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium sorsa az egész környékre kihatással lehet, hiszen legtöbb településen már csak fakultatív anyanyelvű képzés folyik. Félő: a magyar nyelvű zenei oktatás ősztől nem indulhat majd be Nagybányán. /Dávid Lajos: Oktatási fórum: tartjuk "a formánk". A magyar gyermekeknek csak egyharmada jár magyar tagozatra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 31./
2002. június 14.
Több reklamáció is érkezett annak kapcsán, hogy késnek a magyarigazolványok; néhányan nem kapták kézhez a dokumentumot, annak ellenére sem, hogy már hónapokkal ezelőtt benyújtották igénylésüket. Farkas Zoltán, a nagybányai státusiroda vezetője kifejtette: 1145 igénylőről illetve kérésről van szó, ezek a rendszer beindításának kezdeti időszakában halmozódtak fel, ekkor még nem a számítógépes útvonalon jutottak el a budapesti elbíráló hivatalba. Budapestről kérték, hogy az addig összegyűlt kérvényeket juttassák el a kolozsvári konzulátusra. Azonban több megyéből is begyűltek az iratok, több mint ötvenezer kérésről volt szó, leginkább Székelyudvarhelyről és környékéről. Ez már Kolozsvárnak is sok volt, a konzulátus nem volt felkészülve ekkora rohamra, így Budapestre küldték tovább az anyagot. Nem vesztek el kérvények, hangsúlyozta. - Az elmúlt hétig 330 ezer magyarigazolványt bíráltak el és adtak ki Magyarországon. Ezek kétharmada erdélyi, illetve romániai személy birtokában van. Ehhez jön még százezer ugyancsak erdélyi diákigazolvány, 1400 pedagógusigazolvány és 14 oktatói kártya. Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyar igazolvány. Beszterce-Naszód megye vezet 25 százalékkal, aztán következnek a székely megyék, majd Szilágy megye. Aradon alig 6 százalék ez az arány. /Dávid Lajos: Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyarigazolványt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./
2002. június 14.
Szülőkkel együtt vagy kétszázan jelentek meg gyermek jún. 8-án a Bóbita Gyermekvetélkedőn Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Vers- és prózamondó verseny zajlott, emellett volt gyurmázás, aszfaltrajzolás is. A Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a rendezvény lebonyolítását. /Dávid Lajos: Vidám-hangos Bóbitások. Sikeres volt a gyermekvetélkedő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./
2002. július 19.
Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő a Máramaros megyei magyar tanügy legégetőbb gondjairól beszélt. Néhány éve a VIII. osztályos diákok már nem felvételi vizsga, hanem az úgynevezett kisérettségi eredményei alapján tanulhatnak tovább valamelyik tanintézet IX. osztályában. A magyar osztályokban végzett VIII. osztályos gyermekek látványosan rosszabbul szerepeltek, mint a megyei átlag. A Németh László Gimnáziumban /Nagybánya/ a bejutási arány 55,7%-os volt, megyei szinten ugyanez az arány 78,9%. Az ősszel induló Leövey Klára Gimnáziumban /Máramarossziget/ meghirdetett két IX. osztályban (56 hely) 30 helyet sikerült eddig betölteni. A sikertelenség miatt oda kell figyelni a tanárok munkájára. Nem mindegy, hogy egy most induló magyar tanintézetben sikerül-e az induló osztályokat feltölteni. Ezzel ellentétben az érettségi eredményei kiemelkedően jobbak voltak. /93,33%-uk sikeresen érettségizett/. A Németh László Iskolaalapítvány pályázatára érkezett 3 millió forint a budapesti Apáczai Közalapítványtól, amelyet egy nagybányai tanári szolgálati lakás, illetve kollégiumi szálláshely vásárlására használnak fel. - Leövey Klára Gimnázium néven új magyar középiskola kezdi meg működését Máramarosszigeten. Az épületben folynak a munkálatok. A gimnázium összesen 13 osztályteremmel fog működni, s lesz benne egy tanári szoba, igazgatóság, három kisebb labor, könyvtár, titkárság és egy két osztályterem méretű tornahelyiség is. Távlatilag a tetőtér, valamint a pince beépítésére is lehetőség van. A nagybányai Németh László Gimnáziumtól eltérően I.-től XII. osztályig tanulhatnak itt a szigeti és a Máramarossziget-környéki gyermekek. /Dávid Lajos: Magyar oktatás: sok még a javítanivaló. A szigeti Leövey Klára Gimnáziumban már folynak a munkálatok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 19./
2002. augusztus 2.
Dr. Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ röntgenorvos, rendszeresen ír cikkeket, emellett éremgyűjtő. /Dávid Lajos: Beszélgetés Sasi Nagy Béla nagybányai éremgyűjtővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./
2002. augusztus 29.
Nagybányán aug. 23-án megünnepelték a helyi magyar nyelvű rádiózás tizedik évét a Teleki Magyar Ház dísztermében. 1993 nyarán szólalt meg először Nagybányán, az akkori Cinemar Rádió hullámain, heti egy órás sugárzásban, a helyi magyar nyelvű adás. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője volt a mostani ünneplés moderátora. Hét éve a Darnay Árpád-vezette Galaxia rádió ajánlotta fel stúdióját az adásnak, 2001. december 1-től áttértek a mindennapos sugárzásra. Dávid Lajos, a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, az első szerkesztőgárda egyik lelkes tagja emlékezett a kezdet nehézségeire. Ludescher István, a helyi RMDSZ elnöke elmondotta: megbecsülést érdemelnek a mindenkori szerkesztők, akik közül a legtöbben bérezés nélkül, saját szabadidejüket feláldozva dolgoznak vagy dolgoztak a Nagybánya és közvetlen környéke magyar hallgatóságának örömére. /(Farkas E. Zoltán): Tíz év az éterben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2002. október 25.
Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./
2002. december 20.
Körvonalazódott a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának jövő évi kiállítási terve. A Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága (NMKT) elnevezést a Teleki Magyar Ház (TMH) létrehozása, illetve a nagybányaiak idén januári tárlata óta használják a csoport tagjai, szervezetként azonban még a kezdeteknél tartanak. A Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület keretében működnek, de nincs alapszabályzatuk, sem választott vezetőségük. A Teleki Magyar Házban összegyűlt festők, keramikusok, textilesek és szobrászok körlevelükben kifejtették: vállalják Nagybánya szellemét, Hollósy Simon és tanítványainak hajdani együttmunkálkodását. Körlevelükben felsorolták a legsürgetőbb teendőket: a NMKT következő évi kiállítási programjának összeállítása, a társaság vezetőségének megválasztása. A Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága nyitott minden alkotó vagy műpártoló művészbarát előtt. /Dávid Lajos: Kiállítási tervek a Teleki Magyar Házban: gazdagnak ígérkező esztendő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 20./
2003. május 16.
Nagybányán az Erdélyi Féniks Szabadegyetemen bemutatták Kaszta István Amíg élünk, emlékezünk /Helvetica Lap- és Könyvkiadó, Nagybánya/ című könyvét. A kötet alcíme: "rövid történelmi visszapillantás a 357 éves zilahi Wesselényi Kollégiumra és az abban ideiglenesen működő Ady Endre Líceum 1956-ban érettségizett A és B osztályának tanulóira, élni akarásukra". A szerző valójában sokkal többet ölelt fel a magyarság, a város és a tanintézet múltjából, történelméből. Csoma György, az Erdélyi Féniks Szabadegyetem vezetője, a kötetet megjelentető Helvetica Lap- és Könyvkiadó tulajdonosa is jelen volt a rendezvényen. /Dávid Lajos: Könyvbemutató. Amíg élünk, emlékezünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 16./
